"Látjátok feleim, egyszerre meghalt. És itt hagyott minket, megcsalt..." Kosztolányi Dezső Halotti beszéd c. versének méltó sorai ezek. Elvesztettem egy örök barátot, aki a szívemben továbbra is a 86-os buszt vezeti minden délután, zakóban, ingben, nyakkendőben. Soha nem hagyta, hogy BKV-s újság nélkül menjek el. Én viszont mégis elengedtem őt anélkül. Az utóbbi két hónapban minden találkozásunkkor mondta, hogy már csak ennyi meg annyi van a nyugdíjig, aztán kész, vége. Utolsó találkozásunk csütörtökön történt, szokás szerint újságot akart adni, de mondtam, hogy "Már van, köszönöm!". Többet már nem fogom látni. A nyugdíjasok búcsúztató-n kollégái örökre elbúcsúztak tőle. Nem tehetett róla, összesett... és már a mentősök sem tudtak rajta segíteni. 54 évesen, 10 nappal a nyugdíjazása előtt ment el.

Miszlai Árpád (1954-2008)

http://kepfeltoltes.hu/view/081117/S7302873_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
(A képet Béres Zoltán készítette.)